Hiperkarma : Zöldpardon

Legalább azt mondd meg hogy hová menjünk
Az ostobákkal mihez kezdjünk
A szupersztrádám a hiperkarma
ez a sorsom nekem is meg lett írva
aki írta az az égbol nézi
ott az elso sorban ül és mégsem érti
csak bámul rám és az a legfobb gondja hogy a
popcornjához miért nincs cola
azt a dobhártyát kicsit összébbhúzni
süket füllel könnyebb úszni
de ha engem hallgatsz melléd úsznak
a füleid nélkül is visszahúznak
hát ez van csak azt nem tudni
hogy te mi a faszér jársz el szórakozni
ha alszol szinte egész végig
csak akkor kelsz mikor a pultból kérik
és már olyan mindegy hogy mennyit is iszol
és olyan mindegy hogy mit is gondolsz
és marhára nem baj ha sosem bírtak
akik azt se tudják hogyan hívnak
ez az egész ha mi épp úgy vesszük
ahogy mindenki más is itt velünk együtt
igazi pedig csak annak tunik
akik igazak azok az ilyet el nem turik
ez a helyzet ez csak a lóvét nyeli
aki megengedheti mind megengedi
a világ az ilyen és itt vagy benne
hát mondd meg nekem mi értelme van
a táncnak ha nem a szex meg a drogok
ami igazán kell ez az a dolog
ami eltuntet mint a szamarat a ködben
és mellettem vagy de messze tolem
aki számít azt te sosem látod
aki valamit is akar az a jóbarátod
aki megesküszik hogy jóbarát vagy
pedig többnek tart mint egy jóbarátnak
az a sumák fajta az sosem mondja
csak nevetgél hogy neki nincsen gondja
pedig elevenen eszi meg a penész érted
sokra képes aki szeret téged
és hiába mondod hogy sosem kérted
és hiába mondod hogy azt nem lehet
és te hiába látod hogy szép az élet
ha nem látja senki más cseszheted
vége.

Hiperkarma : Dob+basszus

tükörbe néz és a képét lesi ahogy átalakulnak a vonásai
mikor a hajnali metrón tökegyedül önmagával szemben ül
és érzi a vesztét valaki figyeli a túloldalról beszélnek neki
de nem hall semmit o már csak ilyen
csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben
magába beszél és kutyahúst kajál ha pénzt kap a kezébe telefonál
valami mindig kell mikor a szerelem leteszi a seggét a földreülteti
és úgy vágja taccsra ahogy senki nem teszi
és látja is o csak észre nem veszi
hogy ennyit tud csak o tudja milyen
mikor a dob meg a basszus zakatol a füleiben
megeroszakol ha nem vigyázol ha háttal állsz neki
és úgy tartja kedve akkor ugrik és addig mozog
míg el nem indul újra az hogy
umm-pá és a csávó kever
lenyugtatja majd a funksoulbrothercheckitoutnow
ó igen
csak a dob meg a basszus zakatol a füleiben

Hiperkarma : ?

egy rajzfilmben élek együtt veled
látom a fejed felett a kérdojeled nem érted miért nem vagy boldog
hiszen itt mindent lehet ide az anyád elol is elrejtheted
a fejed felol a kérdojeled
és ha olyasmit szeretnél nekem mondani amit én még nem tudok
akkor azt mondd meg hogy miért mindig
a szimpatikusabb állatok a vesztesek
olyanok akár a gyalogkakukkban a prérifarkas
aki lukat üt a kanyonba mégis mindig újra próbálja
jobb lesz minden nekem elhiheted
leesik az állad kinyílik a szemed és észreveszed
a fejed felett a kérdojeled
látod a fejed felett a kérdojeled
a fejed felett van saját kérdojeled

Már átlátok rajtam de nem látok belém
én egy univerzális gondolkodóval élek aki folyton
boldogabb akar lenni és nem érti meg
hogy ez nem így muködik nem ilyen egyszeru
és folytatnám még tovább is van de félbeszakít
és azt mondja hogy ez az élet szerinte annyira egyszeru
hogy az már fáj mégis érdekes
láthatnám én is hát persze hogy láthatnád
csak akkor ne legyél már ilyen mélységesen
felületes
mondd meg milyen legyek mikor egy rajzfilmben élek
együtt veled
és ott van a fejed felett a kérdojeled neked is

Hiperkarma : Üres

Üresen állok
Mindennek háttal
Veled álmodni könnyebb,
Mint egyedül ébren,
Vagy valaki mással
Megfejtesz mindenkit jófej vagy,
Mégsem vagy jól
Tátongó ember
Veled álmodni könnyebb,
Mint egyedül ébren,
Vagy valaki mással
Jobb lesz...

Ma álmodban jöttem a hitedben hinni
És soha semmit nem képzeltem mindig is tudtam
Hogy mikor mibol mennyi
De egy mosolyba bújva még most is
Az arcodra fagynék
veled álmodni könnyebb,
Mint egyedül ébren
Vagy valaki mással
Jobb lesz...

Ha igazán élnél
Én a válladról nézném végig ahogy élek
Valaki mással
Egyedül ébren
Mindennek háttal semmit se szól
Vele álmodni könnyebb,
Mint egyedül ébren
Mindennek háttal...

Igen a fonákon lenni mindig,
Mindennek háttal...

Hiperkarma : Sosem voltunk senkik

sosem voltunk senkik mindenhonnan jöttünk virággal vártak
és mondták hogy gyoztünk de csak a lesütött szemüket a földre szegezett
tekintetüket lestük és láttuk nem akad senki köztük egy olyan
aki komolyan merné venni hogy a vérébe van amit a szemével lát
valami azt súgja neki hogy csak abban higgyen
akibe biztos hogy nem fog beleszeretni pedig a vérébe van
tudja o is
sosem voltunk senkik mindenhonnan jöttünk
bárki szívesen maradna köztünk
sosem voltunk senkik
az idegem mindenhol idegen de bárhová teszem
sosem hagy egyedül átlát a szemeden az idegen
a haverod ot nézd kilesi ha néznek figyeli ha no van
és úgy érzi közelebb menne mindig észbe kap hogy ezt
nem o írja mások írják benne a kapucnis arcok
ülnek egy teremben írnak és égnek a lapok
az idegen szerint én szerelmes vagyok belétek bennetek
hagyjátok sosem voltunk senkik
mindenhonnan jöttünk

Hiperkarma : Mindenki függ

felébredtem kettot láttam a tükörképemet a falhoz vágtam
fürdot vettem fogat mostam vécén ültem gitároztam
és vártam
hétvégenként hatkor keltem a padlót mostam az ételt mertem
és eltanultam az összes dumád és láttam rajtad az egyenruhád
és vártam
rád vártam tudod mindenki függ valamitol
mindenki függ valamitol
tudod hogy mindenki függ
álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólamahogy én is rólad
álmodj rólam úgy ahogy én is
az érettségik a fehérblúzok a boroskólák a vodkadzsúzok
a kövér lányok kényeztettek sosem láttam náluk szebbet vártam
rád vártam hogy álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam ahogy én is rólad
álmodj rólam úgy ahogy én is
mindenki függ valamitol
mindenki függ valamitol
tudod hogy mindenki függ